Vörösiszap-tragédia: katasztrófa sújtotta települések világtalálkozóját kezdeményezi a BGF átfogó turisztikai tanulmánya

A vörösiszap pusztítását és a helyreállítást bemutató tematikus útvonal kialakítása, ipari katasztrófák sújtotta települések világtalálkozója, valamint katasztrófa elhárítással, táj- és épített környezet rehabilitációval foglalkozó nemzetközi konferenciák rendezése – csak néhány javaslat abból a turisztikai tanulmányból, melyet a Budapesti Gazdasági Főiskola Turizmus Intézeti Tanszék oktatóinak és hallgatóinak egy csoportja készített Devecser és Kolontár számára. A tanulmányt a napokban ismertették és adták át a települések képviselőtestületeinek.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus Intézeti Tanszékének vezetése a katasztrófát követően elhatározta, hogy csatlakoznak a vörös iszap sújtotta Devecsert és Kolontárt támogató intézményekhez, személyekhez. A tanszék dolgozóinak és hallgatóinak egy csoportja úgy döntött, szakterületükön próbálnak meg hozzájárulni az újrakezdéshez, így elkészítették a katasztrófa által leginkább sújtott két település természeti és kulturális adottságait, vonzerőit feltáró tanulmányt, amelyben meghatározták a települések turisztikai fejlesztési lehetőségeit is. A szakmai anyagot a napokban ismertették a készítők a települések képviselőtestületei előtt a devecseri Esterházy-kastély lovagtermében.

Az esszé bemutatásakor kiderült, a szerzők az „emlékezés turizmusának” elméleti hátterét megalkotva kívánják segíteni Devecsert és Kolontárt abban, hogy a turizmus sajátos eszközeivel megteremthessék azokat a helyszíneket, melyek már nem a katasztrófa-turizmus céljait szolgálják, hanem a szolidaritás szimbólumai, a közös nemzeti emlékezet részei lehetnek.

A dolgozat a meglévő értékek (a Széki-tó, Somló-hegy) hangsúlyozása mellett számtalan kialakítandó látványosságot, hagyományteremtő programot javasol. Ezek egyike az ipari katasztrófák sújtotta települések világtalálkozójának megrendezése Devecseren, illetve Kolontáron. Az elképzelés szerint Csernobil, Bhopál, Fukushima és még számos más település képviselői a nemzetközi média figyelme mellett együtt hívhatnák fel a világ figyelmét a felelős ipari termelés fontosságára.

A tanulmány nyomán a városok együttműködésének köszönhetően európai jelentőségű múzeum jöhetne létre Magyarországon, mely eredeti dokumentumokon, fotókon, tudósításokon keresztül mutatná be a történelem legnagyobb ipari katasztrófáit. A tárlat ugyanakkor felmutatná a katasztrófát követő emberi reakciókat is: az önkéntesek áldozatvállalását, az összefogások eredményeként gyűjtött adományokat, segélyszállítmányokat. A múzeum különteremben foglalkozna a Kárpát-medencében történt ipari katasztrófákkal: az 1998 májusában bekövetkezett cipermetrin szennyezéssel, amely a Duna élővilágában végzett hatalmas pusztítást, valamint a 2001-es tiszai ciánmérgezéssel, amely a Tisza és a környező folyók élővilágát pusztította el szinte teljesen.

További javaslata a készítőknek, hogy katasztrófa-elhárítók, segélyszervezetek, táj-rehabilitációval foglalkozó szakemberek és építészek nemzetközi konferenciáinak adjanak otthont a települések, melyek a folyamatos nemzetközi szakmai munkán keresztül újra és újra felhívhatják a magyar társadalom figyelmét a felelős, a környezetvédelmet előtérbe helyező gondolkodás fontosságára.

A hazai turizmus elősegítése érdekében a BGF oktatói és hallgatói az érintettekkel párhuzamosan gondolkodva tematikus útvonal kialakítását javasolják, mely a katasztrófa állomásait érintve mutatja be az azt megelőző állapotot és a következményeket. Évente sor kerülne az Emlékezés napjára, amely ünnepélyes keretek között adna lehetőséget az együttérzés kifejezésére, valamint létrehoznának egy Emlékcsarnokot, mely fotók, újságcikkek, filmek, filmhíradó részletek segítségével mutatná be a történteket, de interjúk készülnének a települések lakosaival is, akik saját szavaikkal mesélnék el élményeiket.

„A tiszai ciánkatasztrófát követően e-mailek sokasága keringett az országban, ami arra buzdította a címzetteket, hogy nyári szabadságukat a katasztrófa sújtotta tiszai térségben töltsék el. Példának a franciákat hozták fel, akik a Bretagne-i olajkatasztrófa után szolidaritásból ott töltötték a szabadságukat. Az együttérzés, a segíteni akarás sajátos formája ez, ami átültethető a vörös iszap sújtotta Devecserre és Kolontárra is” – emelte ki dr. Jusztin Márta, a BGF főiskolai tanára, a hallgatói kutatócsoport vezetője a tanulmány megalkotásának motivációját ismertetve.

„Devecsert és Kolontárt sajnálatos módon az iszapkatasztrófa tette az egész világon ismertté. A rehabilitáció még messze nem ért a végére, és még nagyon fájók, mélyek a sebek. Ugyanakkor, azt, ami történt nem lehet meg nem történtté tenni és az emlékezés, a szembenézés, az okulás lehetőségét meg kell adni. A turizmus fejlesztésének is megvan a maga szerepe, reméljük, hogy meg tudjuk teremteni az emlékezés méltó kereteit, hiszen a mi esetünkben elsősorban nem a számokban mérhető bevételekről van szó, hanem ennél jóval szélesebb és mélyebb hatásról: a múlt feltárásáról és továbbadásáról, a természet felfedezéséről és egymás megismeréséről a turizmus adta lehetőségeken belül” – emelte ki Toldi Tamás, Devecser polgármestere a tanulmány ismertetését követően.